Kazinczy Ferenc sírja Sátoraljaújhely

Kazinczy Ferenc széphalmi kúriájának kertjében 1806 augusztusában ásták meg az első sírt. Az író Kiss Jánosnak számolt be arról, hogy első gyermeke, Iphigenia augusztus 18-án meghalt, s hozzátette:

„Még akkor nap írtam a kassai püspöknek, hogy kertemnek azt az egy nyomát, ahova a gyermek temettetni fog, engedje felszenteltetni, s megengedte. Ott fekszik, itt Széphalmon, sírban, nem kriptában. Jobbja s balja mellett én és Sophie fogunk fekünni. Harang és ének nélkül temettük földbe. A plebánus csak halkal végzette el, amit tőle tiszte kívánt”.

Alig két és fél évvel később elhunyt Török Sophie anyai nagybátyja, gr. Rogendorf Kajetán, akit Kazinczyék befogadtak széphalmi otthonukba, s 1809. január 7-én ott meghalt. Őt is a kert megszentelt részében temették el. Kazinczy a kolerajárvány áldozataként 1831. augusztus 23-án hunyt el, s Kálniczky András kovácsvágási református lelkész temette el szűk körben, tizenötöd magával. A sírkertről az özvegy ezt írta Guzmics Izidornak:

„Kazinczy nyughelye csodálatos. Kőből padok s asztalok vannak a művészet nélkül kialakított, természetes kápolnában.Kora napkeltekor itt imádkozom gyönyörűséggel.”

Amikor 1842. február 14-én, 62 éves korában az özvegy, Török Zsófia meghalt, fia Kazinczy Lajos tiszteletben tartotta utolsó kívánságát, hogy vitesse Széphalomra, temesse férje mellé.

Forrás: satoraljaujhely.hu